A téli fagyok nemcsak ránk, hanem kutyáinkra is veszélyesek: a hipotermia kezelés nélkül akár életveszélyes is lehet. Felelős gazdiként kulcsfontosságú, hogy felismerjük a kihűlés korai jeleit, és pontosan tudjuk, hogyan nyújthatunk szakszerű segítséget kedvencünknek. Összefoglalónkból kiderül, hogyan előzhetjük meg a bajt, és mi a teendő vészhelyzet esetén.
Miközben mi a szekrény mélyéről elővesszük a legvastagabb kabátokat és sálakat, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy kedvenceink számára a tartós mínuszok ugyanakkora fizikai megterhelést jelentenek, mint számunkra. A hideg elleni védekezés ugyanis nem csupán kényelmi szempont, hanem a biztonságos állattartás alapköve: a kutyák szervezete – fajtától és szőrzettől függetlenül – csak egy bizonyos pontig képes kompenzálni a hőveszteséget.
Miért hűlhet ki a kutya?
Sokan nem tudják, de a kutyák alapvető testhőmérséklete magasabb az emberénél: átlagosan 38,5°C körül mozog. Valódi hipotermiáról akkor beszélünk, ha ez az érték 37° alá süllyed. Ilyenkor a szervezet már nem képes elegendő hőt termelni a normális működés fenntartásához, ami drasztikus élettani folyamatokat indít el. Ennek legnyilvánvalóbb oka a tartós hidegnek való kitettség, különösen ha az fagyos széllel vagy nedvességgel párosul. A vizes szőr ugyanis sokkal gyorsabban vonja el a hőt a testtől. Azonban nem csak az időjárás jelenthet veszélyt. A műtéti altatások, bizonyos krónikus betegségek (például vese- vagy szívbetegség, cukorbetegség), illetve a súlyos sérülések is rontják a kutya hőháztartását. Az idős kutyák és a vékony testalkatú, rövid szőrű fajták különösen nagy kockázatnak vannak kitéve.
Melyek a hipotermia jelei?
Amikor a kutya fázni kezd, a szervezete azonnal védekezni próbál: a vért a végtagoktól a létfontosságú szervek felé irányítja, hogy melegen tartsa a szívet és az agyat. Ennek első jeleként a fülek, a mancsok és a farok jéghideggé válnak, az íny pedig elveszíti rózsaszín színét és elsápad. A gazdi ilyenkor reszketést, izommerevséget és szokatlan kedvtelenséget vehet észre az állaton. Súlyosabb esetben a remegés hirtelen abbamaradhat – ez azonban nagyon csalóka jel, mert nem a javulást, hanem a test energiatartalékainak teljes kimerülését jelenti. Ha ilyenkor a kutya zavarttá válik, a szívverése lelassul, a pupillái pedig kitágulnak, az már a végső stádium, amely eszméletvesztéshez is vezethet.
Életmentő lépések: Hogyan segíthetünk kedvencünknek?
Amennyiben felmerül a gyanú, hogy kedvencünk kihűlt, a legfontosabb szabály az azonnali, de kíméletes beavatkozás. Soha ne próbáljuk hirtelen, meleg vízzel vagy közvetlen hőforrással – például fűtőpárnával vagy hősugárzóval – felmelegíteni az állatot, mert a hirtelen hőhatás sokkhoz, a keringés összeomlásához vagy súlyos égési sérülésekhez vezethet. Első lépésként juttassuk az állatot fűtött épületbe vagy autóba. Ha a szőrzete nedves, óvatosan töröljük teljesen szárazra, majd bugyoláljuk meleg takarókba vagy törölközőkbe. A textileket radiátoron vagy szárítógépben elő is melegíthetjük, de ügyeljünk rá, hogy ne legyenek forróak a kutya bőrének.
Mivel a hipotermia orvosi vészhelyzet, a házi elsősegély után az azonnali állatorvosi segítség nem megkerülhető. A rendelőben szakszerű körülmények között, melegített infúzióval, speciális oxigénterápiával és a belső szervek kíméletes, monitorozott melegítésével tudják stabilizálni az állapotát. Ne feledjük azonban: a megelőzés a legjobb védekezés. A nagy fagyokban korlátozzuk a kinti tartózkodást, használjunk kutyaruhát, és mindig biztosítsunk száraz, szélvédett, jól szigetelt helyet kedvencünknek.”
Így védjük meg kutyát a hidegtől
Sokan úgy gondolják, hogy a kutyaruha csupán divatkellék, ám a rövid szőrű, kistestű vagy idős állatok számára ez a réteg valódi védőpajzsot jelent a hipotermia ellen. Egy jól megválasztott, vízlepergető és szélálló kabát segít megőrizni a test melegét, különösen a mellkas és a has környékén, ahol a legritkább a szőrzet. A sétaidőket érdemes a hőmérséklethez igazítani: extrém hidegben vagy nedves időben jobb több rövid kört tenni a hosszú kirándulások helyett, a kieső mozgást pedig beltéri mentális játékokkal pótolni.
A téli hidegben a kutyák mancsai különösen sérülékenyek, hiszen a fagy és az utak sózása könnyen kikezdheti a bőrüket, ami fájdalmas repedésekhez vezethet. Ezt úgy előzhetjük meg a legegyszerűbben, ha séta előtt mancsvédő krémet használunk, utána pedig langyos vízzel lemossuk, majd szárazra töröljük a lábaikat.
Fontos ilyenkor az étrendre is odafigyelni. Mivel a hideg elleni védekezés sok energiát emészt fel, a kinti kutyáknak kalóriadúsabb ételre van szükségük. Ezzel szemben a lakásban tartott kedvenceknél inkább az elhízás veszélye áll fenn a kevesebb mozgás miatt, így náluk nem érdemes emelni az adagot. Végül soha ne feledkezzünk meg a friss ivóvízről sem: a hidratált szervezet sokkal hatékonyabban tartja meg a hőt, így a kutya is nehezebben hűl ki.
A kint tartott kutyák esetében a megfelelő kutyaház az életben maradás záloga lehet. Az építményt érdemes lábakra állítani vagy raklapra helyezni, hogy elemeljük a fagyos földtől, megakadályozva a talajmenti hideg átszivárgását. A falakat lássuk el hőszigeteléssel – például hungarocellel vagy kőzetgyapottal –, a bejáratra pedig szereljünk vastag gumi- vagy filccsíkokból álló szélfogó függönyt, amely bent tartja a testhőt, de szabad mozgást enged az állatnak. Különösen fontos a belső bélelés megválasztása: a fekhelyhez ne használjunk textilt, takarót vagy rongyokat, mert ezek a levegő páratartalmától vagy a kutya mancsaitól hamar átnedvesednek, és jéghideg, fagyott tömbbé válnak. Ehelyett használjunk bőséges szalmát; a szalmaszálak üreges szerkezete kiváló hőszigetelő, nem vezeti el a hőt, és mivel a nedvesség lefolyik az aljára, a felső réteg mindig száraz és meleg vackot biztosít kedvencünknek.